Az Európai Számvevőszék kritikusan reagált friss különvéleményében az Európai Bizottság javaslatára, amely lehetővé tenné a 2021–2027-es kohéziós források átcsoportosítását pédául a tagállamok fegyverkezésére. Miközben elfogadják, hogy a biztonsági kihívások gyors változása indokolttá teszi a rugalmasság növelését, arra figyelmeztetnek, hogy a javaslat számos kockázatot hordoz: növelheti az adminisztratív terheket, csökkentheti a kohéziós politika fókuszát, és akár torzíthatja a támogatások területi eloszlását is. A testület szerint a javasolt intézkedések további részletezést, egyértelmű szabályozást és hatásvizsgálatot igényelnek a megfelelő végrehajtás érdekében.
A minden várakozásnál rosszabb magyar GDP-adat tudatosította a többször beígért növekedési fordulat újbóli késlekedését, akár teljes elmaradását. Az újraiparosítás jegyében kifejlesztett gazdasági szerkezetben a GDP fenntartható, természetes növekedési üteme immár valahol a másfél és kettő százalék közé esik. Az idei növekedés azonban talán még ezt a szintet sem éri majd el.
Idén az első negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,2%-kal alulmúlta az előző negyedévit. Előzetesen a Portfolio által megkérdezett szakértők arra számítottak, hogy a tavaly év végi 0,6%-os növekedés után 0,3%-os GDP-bővülést jelent majd a Központi Statisztikai Hivatal, vagyis mélyen a várakozások alatti eredmény érkezett.
Jordan Bardella, a francia Nemzeti Tömörülés 29 éves elnöke bejelentette, hogy ő lesz a párt elnökjelöltje a 2027-es választásokon, amennyiben Marine Le Pen továbbra sem indulhat.
Az Európai Unió évente akár 37,5 milliárd euró bevételhez is juthatna egy egységes, 5%-os digitális szolgáltatási adó (DST) bevezetésével, amely elsősorban az amerikai és kínai technológiai óriások uniós tevékenységét érintené. A digitális gazdaság rohamos növekedése ellenére ezek a cégek eddig alig járultak hozzá a közös büdzséhez: effektív adókulcsuk átlagosan jelenleg mindössze 9,5% az Európai Unióban, szemben a hagyományos vállalatok 23,3%-ával. Bár több tagállam próbálkozott már saját digitális adó bevezetésével, azok összességében csekély bevételt eredményeztek – derül ki egy az Európai Bizottságnak készített ajánlásból, amely azért is különösen aktuális, mert Ursula von der Leyen elnök már belebegtette, hogy a vámháború addig eszkalálódhat, hogy a nagy techcégeket is megadóztatják.
A moldovai elnök 2027-re várja az EU-s csatlakozásra vonatkozó tárgyalások lezárását, de sok múlhat a soron következő választások kimenetelén. Bár az unió komoly pénzekkel támogatja az országot, az orosz befolyás miatt rendkívül megosztott a társadalom a csatlakozás kérdésében.
Folytatta cikkcakkos útját az építőipar: februárban a termelés volumene 1,3%-kal alulmúlta a januárit, jórészt semmissé téve az év eleji emelkedést. Mivel tavaly az év első két hónapja viszonylag erős volt, ezért az idei ágazati teljesítmény 7%-kal elmarad a 2024-es időarányostól. Egyelőre a rendelési mutatók sem ígérnek gyors felpattanást.
A kormány által mondottnál lényegesen alacsonyabb GDP-növekedés a következő években, folyamatosan csökkenő folyó fizetési mérleg többlet, a tervezettnél magasabb költségvetési hiányok, 2026-tól újra emelkedő államadósság, magasabb infláció, elmaradó és hiányzó uniós források, kamatkiadásokat övező veszélyek - ezt a jövőt vetíti a magyar gazdaság elé a Standard and Poor's pénteki ítélete, melyben az adósbesoroláshoz rendelt eddigi stabil kilátást negatívra rontotta. Ezekben tulajdonképpen nincs nagy meglepetés, viszont az figyelemreméltó, hogy a nagy nemzetközi hitelminősítő elemzői milyen mértékben meg vannak arról győződve, hogy a 2026-os parlamenti választások előtti ígérgetés miatt lazább fiskális politika érkezik hazánkba. Az S&P péntek késő esti döntését értékelő anyagunkban bemutatjuk az 5 hónapon belül már a második kilátásrontás esetleges következményeit, valamint azt, hogy mi várható, ha a hitelminősítő szakértőinek várakozása (választások előtti kiköltekezés) bejön.
A világrendbeli változások miatt néhány hónap leforgása alatt átfordult az EU prioritásrendszere: mostanra az erősen szabályozott zöldítés felől, egyre inkább a lazított feltételrendszerű újrafegyverkezés felé leng ki az inga. Az Európai Bizottság nemrég a régiós felzárkóztatást célzó kohéziós források átirányítására is javaslatot tett, ami élesen eltér az erre elkülönített összegek eredeti céljával.
Itt az EUYOU projekt friss kérdőíve, amely lehetőséget kínál mindenkinek, hogy beleszóljon az Európai Unió kohéziós politikájának alakításába. A kérdések ezúttal az energiaátmenet, a megújulóenergia-fejlesztések és az uniós források ismertségének témáira összpontosítanak. A válaszok hozzájárulhatnak a támogatási rendszer hatékonyabbá tételéhez és a jövőbeli uniós szakpolitikák formálásához.
Pénteken hirdeti ki Magyarország adósbesorolását az S&P Global Ratings. A hitelminősítő októberi és februári értékeléseiben már súlyos figyelmeztetéseket fogalmazott meg a költségvetési egyensúly, az államadósság és az uniós források elapadása miatt. Kétesélyes a mostani döntés kimenetele: a közelmúltbeli, összességében talán a vártnál megengedőbb hitelminősítői lépések azonban arra engednek következtetni, hogy Magyarország bóvlihatáron álló hitelminősítésének még a stabil kilátása sem változik, vagyis a kiszámíthatatlan nemzetközi hangulatban indokolt lehet a kivárás az S&P részéről. Ugyanakkor a péntek esti döntés mégsem izgalmak nélküli, hiszen a hitelminősítő több olyan kockázati tényezőt is megjelölt korábbi értékeléseiben, amelyek alapján egy kilátásrontás sem lenne teljesen meglepő.
A kormány tegnapi ülésén Gulyás Gergely tájékoztatása szerint tovább szigorították az állategészségügyi intézkedéseket a száj- és körömfájás-járvány megfékezésére, miután felmerült a gyanú, hogy a vírus nem természetes úton került a fertőzött telepekre. A kabinet emellett döntött arról is, hogy jövő héten elindítja a nemzeti konzultációt Ukrajna uniós csatlakozásáról. Bővül a Magyar Falu Program: az 1500 fő alatti települések is bekapcsolódhatnak a falugondnoki rendszerbe, és a kormány állami vagy korábban takarékszövetkezeti ingatlanokat adhat át közösségi célra az önkormányzatoknak. Az önkormányzati dolgozók bérénél kétszeri, együttesen 30 százalékot meghaladó emelés várható 2025-ben és 2026-ban. A bírói béremelés folytatódhat, a gyülekezési jog szabályozása nem változik, míg a kormány aránytalan sérelemnek tartja a rendszeres hídlezárásokat Budapesten.
Az Európai Számvevőszék 2025 áprilisában közzétett jelentése új megvilágításba helyezi az Európai Unió és a nem kormányzati szervezetek közötti finanszírozási kapcsolatot. A dokumentum több szempontból is rávilágít arra, hogy az uniós költségvetésből nyújtott támogatások átláthatósága továbbra is korlátozott, és hogy az EU intézményeinek jelentős kihívást jelent a támogatások címzettjeinek pontos azonosítása, a források követése, valamint az uniós értékek betartásának ellenőrzése terén. Bár az Európai Bizottság és más uniós szervek az elmúlt években több intézkedést is hoztak a pénzügyi átláthatóság javítására, a Számvevőszék értékelése szerint ezek eredményessége részleges, és az adatkezelés minősége, valamint az elszámoltathatóság szintje még mindig nem kielégítő.
Az Európai Parlament vitát tartott a magyar jogállamiság helyzetéről, különös tekintettel a gyülekezési jog korlátozására és a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerepére. Michael McGrath uniós biztos szerint az alapjogok megsértése esetén a Bizottság kész határozottan fellépni.
Németország újonnan alakuló kormánya határozottabb fellépést sürget az Európai Unió részéről azokkal az országokkal szemben, amelyek megsértik az uniós alapértékeket – derül ki a Politico birtokába került koalíciós megállapodás-tervezetből. Bár Magyarországot nem nevezik meg, a dokumentum egyértelműen az EU „legproblémásabb” tagországára utal, amelyet évek óta a jogállamiság, a sajtószabadság és az igazságszolgáltatás függetlenségének leépítésével vádolnak.
Miközben Magyarország uniós forrásainak sorsa továbbra is bizonytalan, a Kúria jelenlegi gyakorlata alááshatja a bírói függetlenség megerősítését célzó igazságügyi reformok hitelességét. Varga Zs. András elnök megkerüli a törvényes kinevezési eljárást, ami veszélyeztetheti a 2023-ban felszabadított uniós támogatások további folyósítását. Michael McGrath uniós biztos budapesti tárgyalásain minden fórumon hangsúlyozta a bírói függetlenség jelentőségét, jelezve, hogy a forrásokhoz való hozzáférés ehhez a feltételhez szorosan kötődik.
A vámok felkeltették a bűnözők figyelmét.
Az ukrán elnök jelezte, eltökélt a sikeres tárgyalások mellett.
A Moody's leértékelése új fejezetet nyithat.
Dr. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza volt a vendégünk.
A friss díja kapcsán beszélgettünk vele számos témáról.
