Már az Európai Bizottságtól követeli több mint 60 képviselő az Európai Parlamentből, hogy a végrehajtó testület tagjai aktívan lépjenek fel a szerintük a magyarországi gyülekezési jogot korlátozó, márciusban elfogadott jogszabály miatt. Már a héten felvetették azt is, hogy további magyar uniós forrásokat fagyasszanak be, míg most egy nyílt levélben azt kérik, hogy a Bizottság tagjai vegyenek részt a Pride-tüntetésen Budapesten jelezve a kiállásukat.
Az Európai Unió tagállamai jelentős előrelépést értek el a 2030-as klímacélok teljesítése terén, de több területen további intézkedések szükségesek – derül ki az Európai Bizottság friss, szerdán közzétett értékeléséből. A kibocsátás csökkentése 37 százaléknál jár az 1990-es szinthez képest, és a megújuló energia részaránya is közelíti a kitűzött célt, de az energiahatékonyság és a klímakockázatok kezelése terén még nagy a lemaradás. Brüsszel hangsúlyozta, hogy a papíron vállalt ambiciózus célokat konkrét intézkedéseknek kell követniük, különösen a tiszta technológiák és a hálózati modernizáció területén. Az elmúlt évek klímavészhelyzetei már 163 milliárd eurós veszteséget okoztak az EU-nak, így a késlekedés gazdasági és társadalmi kockázatai is egyre súlyosabbak. A következő 1–2 év kritikus lesz a célok megvalósítása szempontjából, miközben az EU már a 2040-es klímacélok előkészítésén dolgozik.
Egy hét különbséggel két nagy hitelminősítő értékeli Magyarországot: most pénteken a Moody’s, jövő héten pedig a Fitch Ratings mondhat véleményt. A két cég idén először vizsgálja felül a magyar adósbesorolást, a gazdasági folyamatok alapján inkább negatív irányú lépésre, a Moody’s esetében akár leminősítésre, míg a Fitchnél a kilátás rontására lehet esély. Ugyanakkor a közelmúltból is tudhatjuk, hogy ezek az intézmények gyakran mutatkoznak türelmesnek.
Kedden az Általános Ügyek Tanácsában ismét napirendre került Magyarország jogállamisági helyzete Brüsszelben, a hetes cikk szerinti eljárás nyolcadik meghallgatása keretében. Michael McGrath igazságügyi biztos szerint a Bizottság komoly aggályokat fogalmaz meg a magyar jogszabályok, különösen az átláthatósági törvénytervezet kapcsán, és kész minden jogi eszközével fellépni a kormány intézkedéseivel szemben. Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter ezzel szemben politikai nyomásgyakorlásnak nevezte az eljárást, és hangsúlyozta: a magyar kormány kész nyíltan és konstruktívan válaszolni minden felvetésre.
Az Európai Unió következő költségvetési ciklusának tervezése már megkezdődött, és most ismét lehetősége nyílik arra, hogy megmondja merre haladjon Brüsszel. Az EUYOU projekt legújabb kérdőíve arra keresi a választ, hogyan tehetők hatékonyabbá az energiaátmenetet szolgáló uniós források.
Brüsszelben egyre keményebben lépnek fel Magyarországgal szemben: immár Németország és Franciaország is nyíltan elítéli az Orbán-kormány több közelmúltban hozott döntését, és ezzel együtt 16 tagállam követel határozottabb uniós intézkedéseket a magyar fél ellen. A keddi Általános Ügyek Tanácsában újabb meghallgatást tartanak a hetes cikkely szerinti eljárásban, amelyre Michael McGrath igazságügyi biztos is meghívták. Bár a magyar szavazati jog felfüggesztése nem várható, a cél inkább a politikai nyomás növelése és világos üzenetet küldeni a magyar kabinetnek.
Michael McGrath uniós biztos is részt vesz a magyar jogállamiságról szóló újabb meghallgatáson az Általános Ügyek Tanácsának keddi ülésén Brüsszelben. A hetes cikkely szerinti eljárás keretében tartott egyeztetés hátterében a magyar kormány új, átláthatósági törvényjavaslata és az Ukrajna-ellenes vétópolitikája áll. Bár szankciók nem várhatók, a tagállamok egyre inkább növelnék a nyomást a magyar kormányon.
Komolyabb veszélybe kerülhetnek a Magyarországnak szánt uniós pénzek, miután az Európai Bizottság és Parlament véleménye egyre inkább konvergál arról, hogy egyértelműsített feltételek teljesítéséhez kell kötni a következő költségvetési ciklus forrásának akár egészét is. Az erről szóló vitát a nemrég napvilágot látott átláthatósági törvénytervezet generálta, amely az EU politikusainak nagy része szerint több uniós jogszabállyal és alapelvvel is szembemegy. Brüsszel már jövő héten a Tanács elé viszi a magyar jogalkotással kapcsolatos aggályait.
A Költségvetési Tanácsnak (KT) a 2026. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetére nézve nem voltak olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolták volna egyet nem értés jelzését - mondta Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke a jövő évi büdzsé általános vitájában szerdán az Országgyűlésben. Közben felszólalt Windisch László is, az Állami Számvevőszék elnöke, aki azt hangoztatta, hogy a büdzsé számításokkal megalapozott és abból indultak ki a jövő évi kormányzati tervezet értékelésénél, hogy minden kormányzati feltételezés és prognózis teljesül. De közben azt mindkét testület elismerte, hogy rendkívüli kockázatokkal terhelt a jövő év és így a magyar gazdaság, valamint a költségvetés kilátásai. A számvevőszék elnöke egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az unió által kínált mentesítési záradék aktiválása nagyobb mozgásteret ad a kormánynak a kiadások növelésére, ezen keresztül pedig a kormány a deficitet is növelheti.
Komoly átszervezésre készül az EU diplomáciai szolgálata: mintegy 10 külföldi képviselet leépítését és körülbelül 100 helyi alkalmazott elbocsátását tervezik a következő időszakban. A létszámcsökkentés elsősorban a költséghatékonyság jegyében történik, hogy ennyivel is több pénz maradhasson az uniós közös költségvetés elkövetkező ciklusára. Úgy tűnik, az EU-s szervek egyre inkább vágják vissza nem létfontosságú költségeiket, hogy minden lehetséges forrást a kontinens versenyképességére tudjanak koncentrálni.
A forrásoldalon nem múlhat: a Széchenyi Kártya Program 10 évre 3 százalékon elérhető beruházási hitele csak egy azon vonzó konstrukciók közül, amelyek segítségével a hazai kkv szektor új lendületet kaphat. A Portfolio és a KAVOSZ országjáró körútjának kecskeméti állomásán a helyi szakemberek ugyanakkor megállapították: az általános gazdasági bizonytalanság, az egyre égetőbb munkaerőhiány, valamint az uniós pénzek elapadása érzékenyen érinti a vállalatokat, amit hatékonyságnöveléssel és átképzésekkel igyekeznek ellensúlyozni.
Budapesten tartják az európai házelnökök konferenciáját, amely az unió tagállamainak parlamentáris együttműködését kívánja erősíteni. Az ülés nyitóbeszédjét Roberta Metsola EP-elnök adta, amelyben arról beszélt, hogy Európa polgárai között pártcsaládokon átívelő egyetértés van abban, mik a legnagyobb problémák. Elmondása szerint fontos, hogy minél több döntésbe a lehető legközvetlenebbül legyen bevonva az unió népe, és így a források elosztását is fontos lehet a lehető legalacsonyabb szinten koordinálni.
Magyarország újabb jogi kiskapukat keres az Európai Bizottság által jogállamisági aggályok miatt befagyasztott uniós források felszabadítására – írja a Financial Times. Az Európai Parlament költségvetési szakbizottsága eközben követeli a Bizottságtól, hogy az előírt intézkedések nélkül ne folyósítsanak a blokkolt EU-támogatásokból a magyar kormánynak, emellett 11 tagállam is tiltakozik a források feloldása miatt.
Az Európai Számvevőszék kritikusan reagált friss különvéleményében az Európai Bizottság javaslatára, amely lehetővé tenné a 2021–2027-es kohéziós források átcsoportosítását pédául a tagállamok fegyverkezésére. Miközben elfogadják, hogy a biztonsági kihívások gyors változása indokolttá teszi a rugalmasság növelését, arra figyelmeztetnek, hogy a javaslat számos kockázatot hordoz: növelheti az adminisztratív terheket, csökkentheti a kohéziós politika fókuszát, és akár torzíthatja a támogatások területi eloszlását is. A testület szerint a javasolt intézkedések további részletezést, egyértelmű szabályozást és hatásvizsgálatot igényelnek a megfelelő végrehajtás érdekében.
A minden várakozásnál rosszabb magyar GDP-adat tudatosította a többször beígért növekedési fordulat újbóli késlekedését, akár teljes elmaradását. Az újraiparosítás jegyében kifejlesztett gazdasági szerkezetben a GDP fenntartható, természetes növekedési üteme immár valahol a másfél és kettő százalék közé esik. Az idei növekedés azonban talán még ezt a szintet sem éri majd el.
Idén az első negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,2%-kal alulmúlta az előző negyedévit. Előzetesen a Portfolio által megkérdezett szakértők arra számítottak, hogy a tavaly év végi 0,6%-os növekedés után 0,3%-os GDP-bővülést jelent majd a Központi Statisztikai Hivatal, vagyis mélyen a várakozások alatti eredmény érkezett.
Nem tartott sokáig a békülés.
Már majdnem 401 alatt az árfolyam.
Ma már idehaza is van kereskedés.
De a bizonytalanság továbbra is nagyon magas.
Faraga Gáborral, a Colonnade Biztosító Vállalati Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
